Megjelenés | Éjszakai felvétel – misztikus fantasy

Megjelenés | Éjszakai felvétel – misztikus fantasy

​  – Sikerült megszerezned a címet?
   – Igen, Zsolt. De biztosan jól meggondoltad?
   – Viccelsz? Életem sztorija lesz.
   Az arcát kapucnija mögé rejtő fiú átadta a cetlit az előtte álló kövérkés, bőrdzsekis férfinak, aki kíváncsian hajtotta szét a papírt. Kerek arcán féloldalas mosoly jelezte, hogy elégedett az eredménnyel.
   Belső zsebéből egy borítékot vett elő, átnyújtotta az izgatott fiúnak. A cingár nem vesződött a pénz megszámolásával. Felpattant a kerékpárjára, és gyorsan elhajtott a játszótérről.
   Zsolt örömteli hangulatban szállt be a fekete Lexus Crossoverbe. A hybrid autó zajtalanul indult el.”

A történet az Irodalmi Jelen oldalán olvasható

Megjelenés | A könyvek őrzője

Megjelenés | A könyvek őrzője

Hiába keresel egy könyvet, amiről fixen tudod, hogy előző nap még a polcon láttad? A történet választ ad erre a rejtélyre.

​”Valahol itt kell lennie. Emlékszem, hogy itt volt a polcon, a múlt héten láttam. Akkor kellett volna levennem és nem várni vele egy hetet.
   Hamarosan indulunk a Balatonra és a könyv sehol. Kezd megőrjíteni a dolog. Megyek, megnézem a hálószobai polcokon is.
   – Keresel valamit? – kérdezi feleségem.
   – Ige​​n. Egy könyvet.
   – Melyiket?
   – A Koontz könyvet. Nem láttad?
   – Nézted a nappaliban a könyvespolcon?
   – Igen, ott már megnéztem.
   – Megnézted nem csúszott-e be a könyvek mögé? Mert szokásod nem visszatenni a helyére, hanem csak a tetejükre rakod és állandóan becsúsznak a könyvek.”

A történet a Regénytár oldalán olvasható

Megjelenés | A kard

Megjelenés | A kard

„Az egyik egyenes, a másik ívelt. Az egyik inkább szúr, a másik vág. Az egyik dicstelen osztja a halált, a másik tökéletessé teszi. Az egyik roncsol, a másik tisztán metszi a húst és a csontot. Ami azonos bennük, egy mögöttük lévő eszme, a kardban testet öltött jelkép. Lovag s szamuráj egy azon utat követi, mindkét fél számára megtiszteltetés a harc közbeni halál.”

A történet az Irodalmi Jelen oldalán olvasható

Megjelenés | Tündérvadász

Megjelenés | Tündérvadász

„Zöldellő fák sűrűjében karcsú nőalak közeleg, lágy léptei alatt az avar zajtalan marad. Hosszú fekete haja zászlóként lebeg, ruhája szövete az erdő színeit utánozza. Örökfiatal arcára aggodalom szabdal ráncokat. A fájdalom, mely belülről emészti, ismeretlen számára. Ilyet fajtájának évezredes létezése óta nem kellett átélnie. Lassítja lépteit, a sok évszázados tölgyhöz ér, törzse mérete háznak is kiváló.
   Megkerülve egy nyíláshoz lép, magas hangján bekiált az odú sötétjébe.
   – Lysander, merre vagy?
   – Itt vagyok Isolda. Miért keresel ily kétségbeesve?
   – Nem hallottad a hírt? Jó Tristanunkat megölték.
   – Megölték? Az lehetetlen. Ki képes ily förtelemre? Tán valamely alvilági lény? Az nem lehet. Luciferrel megegyeztünk, többé egymás fiainak nem ártunk. Kevesen maradtunk. Mégis, ki követhette el a gaztettet?
   – Az erdő állatai nem látták, jó Lysander. A hajnal első fényei, még a kakasszó előtt történt az újabb förtelem. Mikor még a nappal virgonc erdőlakó alszik, az éjszaka osonó már pihenni tér.
   – Azt mondod újabb? Volt hát több is?”

A történet a Regénytár oldalán olvasható

Megjelenés | Találkozás a végtelenben

Megjelenés | Találkozás a végtelenben

„Andrea a telefont nézte. A mai napon a magánnyomozótól érkezett e-mailben ott van az, amit évek óta kutatott, most még sincs bátorsága felemelni a kézibeszélőt és a számot beütni.
  Mély levegőt vett, majd a kézibeszélőt felemelte, egymás után nyomkodta a gombokat. Kicsöngött. A harmadik csöngés után egy vidám férfi hang szólt bele.
  – Halló!?
  – Jó napot! – kezdte félénk hangon – Szabó Andrea vagyok.
  – Igen? – kérdezte türelmetlenül a férfi.
  – Ön Nagy Zoltán?
  – Igen. Segíthetek?
  – Elnézést, hogy zavarok és bocsánat a zavarásért, de azt hiszem mi testvérek vagyunk. – Most már megnyugodott. Kimondta, nincs visszaút. Bármi is történik ezután, már nincs mitől félnie.”